Világszerte 2,5 milliárd ember él olyan területeken, ahol fennáll a megfertőződés veszélye.

A dengue vírusnak négy változata ismert. Bármelyik is fertőzi meg a szervezetet, élethosszig tartó védettség alakul ki ezzel a vírusfajtával szemben. Azonban ha az első fertőzés után a 4 közül egy másik vírus támadja meg a szervezetet, akkor az ismételt megbetegedés sokkal súlyosabb is lehet.

A dengue-lázat az 1950-es években kitört járvány alatt fedezték fel a Fülöp-szigeteken és Thaiföldön. 1970-re már kilenc országban megjelent, mostanra ezen országok száma több mint négyszeresére emelkedett és folyamatosan nő. A trópusi országokban, Amerikában és Ázsiában a kórházba kerülés és a gyermekek halálának egyik fő oka lett. Nincs speciális kezelési módszer, de az orvosi ellátás gyakran életmentő lehet.

A betegségnek két formája létezik, az ún. klasszikus dengue-láz, illetve a vérzéses dengue-láz. A klasszikus forma világszerte előfordul a trópusi területeken, a vérzéses forma főként Ázsia déli részére jellemző.

Terjedés

Kórokozója a dengue vírus, melyet emberről emberre szúnyogok vihetnek át csípésükkel. Ezek a szúnyogok főleg napközben csípnek, városokban, vagy azok közelében levő sekély állóvizekben (esővizes tocsogók, lápok, mocsarak) élnek és szaporodnak. 8-10 nap lappangás után a moszkitó képes terjeszteni a vírust egész hátralévő életében. A fertőzött emberek a fő hordozói és sokszorosítói a vírusnak, mert rajtuk keresztül fertőződnek meg a szúnyogok.

Jellemzők

A dengue-láz egy súlyos influenzaszerű betegség, melynek két típusa van:

A klasszikus dengue-láz hirtelen kezdetű, influenzaszerű tünetekkel jár (láz, fejfájás, gyengeség, émelygés, hányinger, izomfájdalmak). A nyirokcsomók testszerte megnagyobbodnak, és bőrkiütések jelenhetnek meg. A kellemetlen betegség 7-10 napig tart,  ritkán okoz halált.

A vérzéses dengue-láz tünetei kezdetben hasonlóak, az első fázisban hirtelen jelentkezik a láz, gyengeség, fejfájás (szemmögötti területen), hányiger, hányás, hasfájás, étvágytalanság, majd 3-5 nap múlva a láz oldódásakor gyors klinikai romlás kezdődik: hűvös végtagok, meleg törzs és arcpír, verejtékezés, nyugtalanság, ingerlékenység, gyomorszáji fájdalom, a máj gyakran megnagyobbodik és súlyosabb esetekben keringési zavarok léphetnek fel. Ennek a formának a halálozási aránya kezelés nélkül eléri a 10 %-ot is.

A vírus hatására a szervezetben a szokásosnál fokozottabb ellenanyag képződés indul meg. Amennyiben valaki másodszor is megbetegszik, a betegség az elsőnél sokkal súlyosabb lefolyású lehet, ugyanis a nagy mennyiségű ellenanyag a vírusra reagálva az érfalak áteresztőképességének drasztikus növekedéséhez vezet, ami súlyos vérzéseket, vérnyomásesést, a vérlemezkeszám csökkenését okozza, és sokszor halálos kimenetelű.

A dengue láz hatása a beteg életkora szerint is más és más. Súlyos fertőzés általában 14 év alatti gyerekekben, főleg csecsemőkben alakul ki.

A lábadozás lassú, hetekig tarthat, fáradékonyság és izomgyengeség jellemzi. Jóllehet a dengue láz kellemetlen betegség, súlyos szövődmények ritkán fordulnak elő és a gyógyulás után visszamaradó ízületi gyulladással sem kell számolni.

Kezelés

Nincs külön kezelési módszere a dengue-láznak, de az orvosi ellátás gyakran életmentő lehet. A beteget mindössze tüneti kezelésben tudják részesíteni, ami általában lázcsillapításból, ágynyugalomból, folyadék- és vérpótlásból áll. A vérzéses típusban megbetegedettek 40-50%-a meghal, megfelelően korán elkezdett intenzív ellátással viszont ez az arány 1% alá csökkenthető.

Védelem

Védőoltás egyenlőre nincs. A vakcina kifejlesztésében nehézséget okoz, hogy az oltásnak mind a négy vírusfajtával szemben hatékony védelmet kell nyújtania. Az orvosok még nem ismerték ki a betegséget, és hogy a vírus és az immunrendszer hogyan hat egymásra. Hiány van tesztelhető laboratóriumi állatokból is. A tudósok keményen dolgoznak a megoldáson.

A szúnyogok elterjedése hatékony szemételtávolítással, megfelelő zárt víztárolással és az emberek felvilágosításával megelőzhető. Rovarirtók alkalmazása csak ideiglenesen gátolja szaporodásukat.

A betegség megelőzése, a járványok megakadályozása a szúnyogcsípés elleni védekezéssel (ruházat, szúnyogháló, rovarriasztók) lehetséges.

Globális elterjedés

WHO becslése szerint minden évben 50 millió dengue fertőzés történik világszerte.

Csak 2007-ben több mint 890 ezer bejelentett eset volt Amerikában, ezek közül 26 ezer volt a súlyosabb változat.

Dengue járvány során az újonnan fertőzöttek aránya gyakran 40-50%, de akár 80-90% is lehet.

Kb. fél millió dengueval fertőzött embernek van szüksége kórházi ellátásra minden évben, és ezek nagy része gyerek. 2,5%-uk hal meg.

Közép-Amerika, Dél-Amerika középső és északi területein, Dél-Ázsia országaiban, Indiában, Afrika középső és déli részén háromévente jeleznek nagyobb járványokat.

Forrás: WHO