Veszni látszik az az uniós fogadkozás, hogy 2010-re felére csökken a közlekedési balesetek száma Európa fővárosaiban. Bár a tendencia javuló, sőt, immár az is kijelenthető, hogy a fővárosok döntő többsége kétszer olyan biztonságos közlekedési szempontból, mint az uniós államok többi része.

Az európai közlekedésbiztonsági szövetség (ETSC - European Transport Safety Control) legfrissebb jelentése azonban leszögezi: a javulás nem az autósok magatartásának, belátásának, és óvatosabbá, szabálykövetőbbé válásának köszönhető.

Sokkal inkább a helyenként drasztikus sebességkorlátozásoknak és a dugóknak, amelyek lassú haladásra kényszerítik a járművezetőket.

A balesetek számának csökkenése legfeljebb Berlinben, Párizsban, Dublinban, Lisszabonban és néhány észak-európai fővárosban éri el azt az arány (10 százalék körül), amire szükség lenne.

A többiek bőven ez alatt teljesítenek, Budapest például a 20. helyet foglalja el 27 ország eredményeinek összesítésében, 4 százalékos javulást felmutatva.

Az elmúlt tíz évben 24 ezren haltak meg az európai fővárosok útjain. (Tavaly például 1560-an veszítették életüket közlekedési balesetben, 321-el kevesebben, mint 2006-ban.)

Az áldozatok 43 százaléka gyalogos volt, a balesetek 21 százalékban motoros, 5 százalékában pedig kerékpározó halt meg.

Ljubljanában kiugróan magas a halálozási arány - 100 ezer lakosra 12,98 közlekedési balesetben elhunyt jut -, amelyért állítólag az autópályákról befutó széles, hosszú, és gyors közlekedésre inspiráló főutak okolhatók.

A szlovén fővárost Vilnius és Bukarest követi a legveszélyesebb utakat jegyző európai fővárosok sorában.

Máltán ellenben az autósok alkalmazkodnak a gyalogos forgalomhoz. Vallettában a szűk, és egyirányú utcákon hömpölygő tömeg csak ?lépésben? autózást engedélyez, 2001 óta nem is történt egy halálos baleset sem a kis szigetország fővárosában.

Forrás: www.nol.hu