Az utazás céljától függően az utasok ki vannak téve bizonyos fertőző betegségeknek, amelyeket az érintett területen jelen lévő kórokozók határoznak meg. Számos esetben a fertőzés megelőzhető oltással, de néhány fertőző betegség ellen nem létezik oltás. Egy felmérés szerint az utazók csupán 15%-a fordul szakemberhez utazása előtt. A tervezett utazás előtt legalább 4-6 héten belül érdemes felkeresni az orvost, gyógyszereket felíratni és a szükséges védőoltásokat felvenni. Mind az egzotikus, mind a mediterrán országokban elsősorban az étellel-vízzel terjedő fertőzések megelőzése fontos. A higiénés előírások betartása, a tífusz és a fertőző májgyulladás és a Coli bacillus elleni oltás jelentősen csökkenti az ilyen típusú betegségek kockázatát.
A fertőzés lehetséges módjai:
? Étellel és vízzel történő fertőződés: fertőző májgyulladás (Hepatitis A), tífusz, kolera
? Légutakon keresztül cseppfertőzéssel: agyhártyagyulladás, tüdőgyulladás, TBC
? Vér útján: hepatitis B, C, HIV
? Földdel szennyezett sérülés: tetanusz
? Kullancs csípés: Lyme-kór, agyhártyagyulladás
? Állati harapással: veszettség, tetanusz
? Vektorok által: sárgaláz, malária, dengue
A legjelentősebb fertőző betegségek és megelőzésük
Sárgaláz
A betegség kórokozója vírus, melyet szúnyog terjeszt. Afrika középső területén, Dél-Amerika bizonyos országaiban járványosan fordul elő. A betegség gyakran tünetmentes. Kezdetben láz, izomfájdalom, fejfájás, hányás, hidegrázás jelentkezhet. A súlyos megbetegedés ritkább, azonban halálozása magas. A betegek 15%-a kerül a súlyosabb fázisba néhány nap után. Ebben az esetben sokk és vérzés léphet fel, továbbá vese- és májelégtelenségre utaló tünetekre is lehet számítani. Az utazókat érintő kockázatok: minden utazó ki van téve a sárgaláz kockázatának, aki endémiás területre utazik. A kockázat azoknál a legmagasabb, akik esőerdőbe kirándulnak.
A sárgaláz elleni védőoltás kötelező azoknak, akik Közép-Afrika és Dél-Amerika bizonyos országaiba készülnek. Legkésőbb tíz nappal az indulás előtt kell beadni, a tíz évig védettséget nyújtó vakcinát. A WHO által sárgaláz sújtotta területnek nyilvánított országokba való utazáskor megkövetelik a sárgaláz elleni védőoltást és ennek igazolását kétnyelvű oltási könyvben!
Sárgaláz elleni védőoltást kizárólag a Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ Nemzetközi Oltóhelyén végeznek (1097 Budapest, Gyáli u. 2-6.).
Hepatitis A
Ezt az oltást szinte minden utazónak ajánlott felvenni, aki Észak-Amerikán vagy Észak- és Nyugat-Európán kívül bárhova utazik. A helyi körülmények, az étkezési szokások, az ivóvíz minősége jelentősen befolyásolják a kockázatot. A vírus fertőzött emberről is terjed. A betegség tünetei: láz, rossz közérzet, hidegrázás, néhány nap múlva sárgulás. A fertőzés fiatal gyermekeknél enyhe lefolyású vagy tünetmentes.
A fertőzés lehetősége az arab országokban, Indiában, Ázsiában és Közép-Amerika egyes országaiban a legnagyobb.
Hepatitis B
A vírus fertőzési kockázatával járhatnak a műtétet, transzfúziót igénylő balesetek, akupunktúrás kezelések, piercing, tetoválás és az alkalmi szexuális kapcsolatok. Tünetek: rossz közérzet, hányás, izületi fájdalom. Felnőtteknél 1%-ban halálos kimenetelű a fertőzés. A vírus elterjedése világméretű, bár É-Amerika, Ausztrália, Európa és Új-Zéland a kevésbé fertőzött országok közé számít.
A Hepatitis B elleni teljes védelmet három oltással lehet biztosítani, ezért időben el kell kezdeni az oltások felvételét.
Malária
A trópusi és szubtrópusi területek legnagyobb részén előforduló vírus. Évente 10.000 megbetegedést jelentenek, de a fertőzések valódi száma megközelíti a 30.000-et. A nemzetközi turisták számára magas kockázatot jelent a malária, mivel nem immunizálódtak és sok esetben hazatérésük után csak későn vagy helytelenül diagnosztizálják betegségüket. Ha az utazó a hazaérkezést követő 3 hónapon belül belázasodik, sürgős orvosi diagnózis és kezelés szükséges. Tünetek: láz, hidegrázás, izomfájdalom és gyengeség, hányás, hasmenés, hasi fájdalom.
A fertőzött területekre utazóknak ajánlatos felíratniuk a betegség elleni tablettát, amelynek szedését az utazás előtt kell elkezdeni, és a hazaérkezést követően négy hétig folytatni.
Meningococcus meningitis (járványos agyhártyagyulladás)
A fertőzés a levegőbe tüsszentett vagy köhögött, baktériumokat tartalmazó nyálcseppek belélegzésével terjed. A legtöbb fertőzés nem okoz klinikai tüneteket.
Tünetek: hidegrázás, erős fejfájás, magas láz, fényérzékenység, nyakmerevség, eszméletvesztés. Orvosi beavatkozás nélkül a gennyes agyhártyagyulladás halálozása magas.
A betegség világszerte előfordul. Az Afrikában és Ázsiában előforduló törzsek ellen egyetlen oltás 3 évre nyújt védelmet.
Tífusz
Kórokozója a Salmonetta typhi, amely kizárólag embereket fertőz. A betegség fertőzött étel vagy ital fogyasztásával terjed. Jelentős veszélyforrások: kagyló, szennyezett gyümölcs, zöldség, pasztőrözetlen tej. A rossz közműellátottság, az ivóvíz szennyeződése nagy járványokat okozhat. Tünetek: fejfájás, torokfájás, láz, alacsony pulzus. A kórokozó bejut a véráramba és több szerv károsodását, szív és idegrendszeri szövődményt, valamint a bélfal perforációját okozhatja.
A betegség világszerte elterjedt. Dél-Amerika és Ázsia legtöbb országába a tífusz elleni vakcina javasolt.
Az oltásokat a háziorvostól, a megyei oltóközpontokban, Budapesten a Fővárosi ÁNTSZ-ben és a Nemzetközi Oltóközpontban lehet kérni. További utazással kapcsolatos részletes egészségügyi információk a www.oek.hu honlapon találhatók.
Forrás: www.medimix.hu www.medlist.com www.oek.hu www.who.com