A védőoltással megelőzhető betegségek közül, a fertőző májgyulladás a leggyakoribb. A világon mindenütt elterjedt, Észak-Európa, Ausztrália, az Amerikai Egyesült Államok és Japán kivételével. A gazdaságilag elmaradott országokban - a legtöbb ázsiai és afrikai ország - már gyermekkorban, szinte mindenki átesik a fertőzésen. A jó higiénés körülmények hatására, egyre későbbi életkorra tolódik át az átfertőződés, így hazánkban is, az 50 évnél fiatalabbak fele még fogékony a fertőző májgyulladásra, azaz a fertőzött területre utazáskor védekeznie kell a betegséggel szemben.

Tünetek

A betegség lappangási ideje 2-8 hét. Lázzal, étvágytalansággal, gyengeséggel és hasi fájdalommal kezdődik. Ezt, hányás, a has jobb felső részén fájdalom, sötét vizelet, világos széklet, a szemen és a bőrön sárgaság követheti. A tünetek 2-3 hét múlva megszűnnek, de a lábadozás 2-3 hónapig is eltarthat. Magától gyógyuló betegség, lefolyását nem lehet gyógyszeres kezeléssel gyorsítani. Idősek és az egyéb okból májbetegek között, súlyosabb lefolyású lehet.

A fertőző májgyulladásban szenvedő beteg a ?sárgaság? megjelenése előtt már üríti székletével a vírusokat. Ez alatt az idő alatt fertőzőképes. Gyermekeknél gyakori a tünetmentes átvészelés, azonban a székletükben ürülő vírusok fertőzhetik a környezetükben élőket.

A megelőzésben nagyon fontos a személyi higiénés magatartás és természetesen a védőoltás felvétele.

VÉDŐOLTÁS

A hepatitis A ellen többféle oltóanyag van forgalomban. Mindegyik elölt vírust tartalmaz és egy éves kortól alkalmazható. A védettség - oltóanyagtól függően - a 10-15. naptól alakul ki, amit figyelembe kell venni az utazás tervezésekor. Az első oltás után, oltóanyagtól függően, 6-60 hónap múlva esedékes az emlékeztető oltás, amely után a védettség legalább 10 évig tart.

KIKNEK JAVASOLT AZ OLTÁS?

A fertőzött területre utazóknak

A külföldi utazásokat kedvelőknek, akik nem estek át fertőző májgyulladáson gyermekkorukban.

Azoknak, akik kedvelik az utcai árusoknál való étkezést

Akiknek krónikus májbetegsége van (pl.: hepatitis B, C)

Vírusos májgyulladás: hepatitis B

Mi a hepatitis?

A hepatitis a máj gyulladását jelenti, amelynek okozója általában az 5 vírus (hepatitis A,B,C,D és E) közül valamelyik. Valamennyi hepatitis vírus okozhat több hétig tartó akut betegséget olyan tünetekkel, mint a bőr és a szemek sárgasága, sötét vizelet, kimerültség, émelygés, hányás és hasi fájdalom. Több hónapig vagy akár egy évig is eltarthat, mire a beteg újra jól érzi magát. A hepatitis B vírus olyan krónikus fertőzést okozhat, amelytől a páciens sosem szabadul meg, és sok évvel később májzsugorodás vagy májrák alakul ki. A HBV a legkomolyabb vírusos hepatitis és az egyetlen olyan krónikus betegséget okozó vírus, amely ellen védőoltás kapható.

Hogyan kapható el a fertőzés?

A hepatitis B vírus vérrel vagy testnedvekkel való érintkezés során terjed, ahogy például a HIV vírus, csak 50-100 esettel gyakrabban fertőz.

A HBV leggyakrabban

? születéskor (anyáról gyerekre),

? gyerekről gyerekre,

? nem biztonságos injekciókkal és átömlesztésekkel

? vagy szexuális kontaktus útján terjed.

Az utazók fertőződhetnek minimális mennyiségű vérzéssel járó véletlenszerű karcolás eredményeként, rosszul sterilizált fecskendő vagy injekciós tű közvetítésével. Kábítószeresek körében fertőződhet a közös fecskendő, de tetoválás, fülcimpa vagy orr lyukasztása, akupunktúra is közvetítheti a vírust. Testnedvekben is kimutatták (nyálban, menstruációs és hüvelyváladékban, ondóban), melyek a korokozó átvivő eszközeként szolgáltak. A hepatitis B vírus nem terjed fertőzött étel vagy ital elfogyasztása útján.

Védekezés

A védőoltás genetikus úton előállított hepatitis B vírus felületi-antigént tartalmaz. Az immunreakció kialakulásához két alapoltás szükséges 1-2 hónap időközzel, melyet 6 hónap múlva emlékeztető oltás követ. A védettség életre szóló. Az oltás biztonságos és magas hatékonyságú (tanulmányok szerint 95 %-os). 1999 óta, a 14 éves korúakat kötelező jelleggel és térítésmentesen hepatitis B elleni oltásban részesítik. (Magyarországon 10 fertőző betegség ellen, térítésmentesen kapnak oltást a gyermekek. Ezek a következők: tuberkulózis, szamárköhögés, diftéria, tetanusz, gyermekbénulás, Hib okozta agyhártyagyulladás, kanyaró, rubeola, mumpsz és hepatitis B.)

A hepatitis B az emberiség egyik legjelentősebb betegsége és komoly egészségügyi problémát jelent világszerte. Megelőzhető biztonságos és hatásos oltással, amely 1982. óta elérhető. A 2 milliárd ember közül, akik fertőződtek a hepatitis B vírus (HBV) által, több mint 350 milliónak krónikus (életre szóló) fertőzése alakult ki. Számukra komoly kockázatot jelent a halálos kimenetelű májzsugorodás vagy a májrák, amelyek hozzávetőleg 1 millió ember halálát okozzák évente. Jóllehet, a védőoltás nem gyógyítja a krónikus hepatitiszt, de 95 %-ban hatásos a krónikus fertőzés kialakulásának megelőzésében. 1991-ben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) elrendelte minden gyerek beoltását a hepatitisz B vírus ellen, és 116 ország fel is vette az oltási rendjébe a vakcinát. A legszegényebb országok kormányai nem tudják finanszírozni a védőoltást, pedig az ott élő gyerekeknek lenne leginkább szükségük rá. Az iparilag fejlett országok kormányait, a WHO-t, az UNICEF-et, a Világbankot, a gyógyszeripar oltóanyag-gyártó szereplőit és civil alapítványokat tömörítő nemzetközi szervezet, a 2000-ben megalakult GAVI (Oltóanyag és Immunizációs Világszervezet) missziójának tekinti, hogy különböző védőoltás-programok megszervezésével megmentse a világ gyermekeinek életét, és megóvja a lakosság egészségét egyes fertőző betegségekkel szemben. A GAVI 2020-ig tartó projektje egy olyan immunizációs program, amelynek keretében a hagyományos védőoltás-csomagon túlmenően több fertőző betegség, köztük a hepatitis B elleni újfajta oltásokban részesíti 75 fejlődő ország gyermek lakosságát. A 13 milliárd dolláros projekt célja a gyermekhalandóság csökkentése, valamint a gyermekek fizikai és mentális fejlődésének javítása Afrika, Dél-Amerika és Ázsia legszegényebb országaiban.

Vegyük komolyan!

A mediterrán térség legtöbb országában jelen van a hepatitis A és/vagy B vírus, ezért az utazóknak ajánlott a védőoltások felvétele (legfőképpen az afrikai országokba készülőknek), valamint néhány fontos higiéniás szabály betartása. A tengerparti étkezdékben elfogyasztott, a piacokon, helyi halászoktól vásárolt tengeri állatok betegségeket hordozhatnak. Egy német kutatás szerint a Földközi-tenger kagylóinak 40%-a hepatitis A-val fertőzött, amely problémát okozhat az utazóknak. Ajánlott a vezetékes víz helyett palackozott víz fogyasztása és kerülendő a csapvízzel készült jégkocka, koktél, fagylalt, a hepatitis A ugyanis elsősorban szennyezett vízzel terjed. A hepatitis B vírus elkerülése érdekében kerüljük a helyi akupunktúrás, manikűr, pedikűr, vagy tetováló szalonokat. Tunéziában és Egyiptomban afrikai higiénés körülmények uralkodnak, nem kiépített a csatornarendszer, a szennyvíz a tengerbe ömlik, többnyire a turistaközpontok mellett, de előfordulhat, hogy a medencék is közvetítenek különféle fertőzéseket.

Spanyolország: hepatitis A, B

Görögország: hepatitis A

Olaszország: hepatitis A

Horvátország: hepatitis A, B

Tunézia: hepatitis A, B

Egyiptom: hepatitis A

Forrás: WHO, Országos Epidemiológiai Központ, IME