Egy igen nagy nevű antwerpeni mester, Melchior de Haze készitette őket 1688-89-ben. És ha a kedves olvasónak ismerős a név, megynyugtathatom, igen, ugyanarról a mesterről van szó, aki a madridi Escorial harangjait öntötte.

Európa-szerte nagy divat volt akkoriban  a harangjáték. Ha egy város egy kicsit is adott magára és nem akart lemaradni a trendről, feltétlen beszerzett magának egy ilyet.

Temészetesen Salzburg sem maradhatott ki a sorból, és e nemes adományt Ernst Thun hercegérseknek köszönheti a város.

Külön művészet természetesen, ezekre a harangokra dallamokat komponálni! Michael Hayden, Leopold Mozart, a papa és Amadeus, a fia is komponáltak zenét ezekre a harangokra.

De hogyan lehet a kész  zenei kompozíciot ezekből a harangokból kicsiholni?

1702-ben  egy Sulzer nevű salzburgi puskaműves készített egy majd 2,5 méter hosszú sárgaréz hengert, melybe Jeremias Sauter órásmester 7964 lyukat fúrt. De vajon miért? Miféle tudás szükségeltetett ahhoz, hogy egy ilyen önmagában is komplikált szerkezetet egy további izgalmas dologgal, egy óraművel is összekapcsoljanak? Mi mindent tudtak 300 évvel ezelőtt oly nagy bravúrral megoldani a mesterek, hogy mi ezt a gyönyörű zenét ma is hallhassuk?

Nos, szívesen megmutatnám Önöknek, ha itt járnak Salzburgban.

Stassák Agnes

Az Önök  salzburgi idegenvezetöje

http://www.ungarnreisen-salzburg.at/index_hu.html

fotó: salzburg2.at